Hogyan segíts jól, ha valaki rossz perióduson megy keresztül?

Van az, amikor a másik szomorú, fáradt, reménytelen – és te csak állsz mellette, és azt érzed: segítenék, de nem tudom hogyan. Ez a tehetetlenség sokakat arra késztet, hogy gyors tanácsokat adjanak vagy elbagatellizálják a fájdalmat – pedig a valódi segítség pont nem erről szól.

Mit NE mondj?

„Másoknak is nehéz, mégis bírják.” – Ez nem empátia, hanem összehasonlítás. Inkább
leértékel, mint segít.
„Ne gondolj rá, majd jobb lesz.” – A fájdalom nem múlik el attól, hogy figyelmen kívül
hagyjuk. Sőt, az elfojtott érzelmek máshol törnek utat..
„Túlreagálod.” – Az egyik legnagyobb hiba. A másik érzése valós – még ha neked nem is
tűnik annak.

Mit tegyél inkább?

Légy jelen!
Sokszor nem kell megoldás, csak valaki, aki ott van. Egy üzenet: „Gondolok rád, itt vagyok, ha beszélgetnél.” – máris megteremti azt a biztonságot, amiben a másik lélegezni tud. Hallgass, ne reagálj azonnal. Ne keresd rögtön a tanulságot vagy megoldást. Néha elég annyit mondani: „Nagyon nehéz lehet ez most. Sajnálom, hogy ezen mész keresztül.” Az értő hallgatás néha a legnagyobb segítség! Tartsd tiszteletben a határait. Ha nem akar beszélni, ne erőltesd.

Kérdezd meg: „Szeretnél most beszélgetni, vagy inkább csak legyünk csendben együtt?” Ez segít, hogy ő dönthessen.

A jó segítség nem az, aki megjavít – hanem aki elbírja a másik törékenységét. Nem kell megoldanod a másik életét. De ha tudod azt üzenni: „Nem vagy egyedül ebben”, az már önmagában gyógyító erejű.